Továbbra is el nem ismertként élnek itthon a szkíták, miután az Országgyűlés elutasította a honos kisebbségi kérelmüket. Pedig 1371-en állították, hogy ők az MTA szerint amúgy kétezer éve kihalt szkíták. De ennél is többen vallották a népszámlálásnál szkítának, szkíta anyanyelvűnek magukat. Ugyanígy, „önbevallásos” nyelvhasználóként vannak néhány százan kunok, hunok és jászok is.
Most még egy kicsit megy a küzdelem a székely zászlóért, aztán, nemsokára, amikor végleg lefut a meccs, össze lehet tűrögetni a székely lobogókat. Parászka Boróka tágabb összefüggésben vizsgálta a román kormányfő "zászlós, akasztós" kijelentését. Vélemény.
A nemzetiségek jogairól szóló, tegnap elfogadott törvény végső, hatályon kívül helyező rendelkezései közé csempészte bele az egyházügyi törvény megsemmisítését a kormány.
Az országos nemzetiségi önkormányzatok mondhassák meg, válasszanak-e helyi nemzetiségi önkormányzatot ott, ahol addig nem volt nyoma az adott nemzetiség létezésének – ezt javasolja az országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága.
Az Országgyűlés hétfőn új jogszabályt alkotott a nemzetiségekről, ami alapján 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a népszámlálásai adatok alapján legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat.
Választania kell a nemzetiséginek, hogy a nemzetiségi listára vagy országos pártlistára voksol-e majd – ez áll az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény tervezetében. A jelenleg regnáló országos kisebbségi önkormányzatok kizárólagos jogot kapnának a jelöltállításra. Kövér László pedig azt szeretné, hogy egyetlen listán induljon az összes nemzetiségi jelölt.
